Egyszer talán majd mégis vége lesz… (1918)
Un giorno magari tutto questo finirà
e allora chi può tornerà a quanto lasciato:
alla vecchia fede, la vecchia casa, al pennello, alla penna, alla zappa
senza chiedere nulla, senza maledire nessuno.
Il cartografo magari farà una nuova mappa, altrimenti tutto resterà come prima
solo che per un po’ ci saranno troppe tombe fresche.
Ci calmeremo e il nostro cuore non farà più domande,
la Terra continuerà sul suo percorso traballando
e il Tempo laverà via il sangue.
Membri della compagnia Castello Errante (Conegliano)
Egyszer talán majd mégis vége lesz…
(Reményik Sándor 1918)
És akkor, aki visszatérni bír,
Csak visszatér megint a régihez.
A régi hithez, a régi házhoz –
Ecsethez, tollhoz, kapanyélhez,
És számon mit se kér, kit se átkoz.
A mappás talán új térképet ír,
De másként minden régiben marad,
Csak egy darabig sok lesz a friss sír.
Mi megnyugszunk, a szívünk mit se kérd,
A föld valahogy döcög majd tovább,
És lassú erők lemossák a vért.